Előleg, előre fizetés, proforma számla: nem azonos fogalmak! Ezek a legfontosabb tudnivalók
Mi az előleg, mikor kell előlegszámlát kiállítani? Miben különbözik az előleg az előre fizetéstől, az előlegszámla a díjbekérőtől? Mire használható a proforma számla?
Amennyiben a felek fizetési esedékességként a teljesítést megelőző határidőben állapodtak meg, és a teljesítés ellenértékét részben vagy egészben rendezik a teljesítési időpontot megelőzően, akkor a részben vagy egészben megfizetett ellenérték az általános forgalmi adóról szóló (áfatörvény) 59. §-a szerinti előlegnek minősül, amelynek kézhezvétele, jóváírása, a vagyoni előny megszerzése áfakötelezettséget keletkeztet.
Fontos megkülönböztetni az előleg fogalmától az előre fizetés esetét. Szemben az előlegfizetéssel, amikor a felek előzetesen megállapodnak arról, hogy az előleget fizető kötelezettséget vállal a pénz határidőre történő átutalására, addig a számlának a fizetési határidő lejárta előtti kiegyenlítése – szerződés vagy erre vonatkozó megállapodás hiányában – nem tekinthető előlegfizetésnek.
= Proforma számla, vagyis díjberkérő mindaddig amíg az ellen értéket nem fizetik ki.
Ahhoz, hogy egy összeg előlegnek minősüljön a következő feltételeknek kell teljesülniük:
- a vevő kötelezettséget vállal egy adott vagyoni előny juttatására (jellemzően pénzösszeg kifizetésére),
- mely vagyoni előny az ügylet (termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás) ellenértékbe beszámítandó, és
- amely vagyoni előny teljesítése az ügylet teljesítését megelőzően történik.
Előleg = teljesítést megelőzően kifizetésre kerül az ügylet
Amennyiben a partner pénzösszeget utal át az adózónak, de az konkrét termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz nem kapcsolódik, úgy az nem minősül előlegnek.
Az előlegről az áfatörvény 159. § (2) bekezdés a) pontjából következően számlát akkor kötelező kibocsátani:
(1) ha a megrendelő áfaalany, vagy áfaalanynak nem minősülő jogi személy, ez esetben az áfatörvény 176. § (1) bekezdés a) pontja alapján akkor van lehetőség egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátására, ha a számlán szereplő adatok egyébként forintban kifejezettek;
(2) amennyiben a megrendelő nem áfaalany, és
- az előleg összege a 900 ezer forintot eléri vagy meghaladja, vagy
- a nem adóalany megrendelő kifejezetten kérte számla kibocsátását, ez utóbbi esetekben is lehetőség van egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátására az áfatörvény 176. § (1) bekezdés b) pontja értelmében, feltéve, hogy az adatok forintban meghatározottak.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 68. §-ának (3) bekezdése szerint a vevőktől kapott előleget a ténylegesen befolyt összegben kell kimutatni. A vevőktől kapott előleg áfáját is tartalmazó teljes összeget kell a kötelezettségek között a könyvekben szerepeltetni.
= előleg számla esetén már keletkezik áfa (díjbekérőnél még nem)
A proforma számla kifejezés használata nem egységes, a gyakorlat gyakran a díjbekérő vagy a szállítólevél szinonimájaként használja, ugyanakkor ezen kifejezés ellentmondást rejt magában, hiszen valójában az okirat a számla fogalmának nem felel meg.
Ezzel összhangban az adóhatóság kimondta, hogy sem a számviteli, sem az adózási előírások nem ismerik a proforma számlát, így sem a számviteli, sem az adózási elszámolásoknál az nem értelmezhető közvetlenül.
Az online adatszolgáltatási kötelezettség a számlákra, számlákkal egy tekintet alá eső okiratokra vonatkozik.
Forrás: adozona.hu